Interjú Zoltai Annával,élelmiszerbiztonsági szakmérnökkel

 

Az egészséges táplálkozással kapcsolatos gondolkodás a figyelem központjába állította a halat is.A hal márpedig végtelen sokféle lehet:édesvízi halak, tengeri halak, tányéron elférő durbincsok és hajókra sem emelhető hatalmasságok nemcsak méretben, korban, színben, textúrákban különböznek, de az általuk nyújtott táplálkozási, egészség megőrzési hatásuk, gasztronómiai súlyuk hatalmas skálán mozog.Mindenképp megismerésre érdemes világ, és ezt a világot is célszerű az ízeken, illatokon keresztül megvizsgálni, befogadni és egészségjavító praktikáink között minél előkelőbb helyen szerepeltetni. Erre ad tanácsokat Zoltai Anna élelmiszerbiztonsági szakmérnök, a www.kapjra.hu szakértője.

 

Mi az oka a halakkal kapcsolatos félelmeinknek, bizalmatlanságunknak, gyakori érdektelenségünknek? És hogyan lehet ezeket leküzdeni?

Az ismeretek hiánya! A halakkal kapcsolatos ismereteket a gyakorlatban személyes tapasztalások útján lehet begyűjteni. Aki nem gyerek korában szocializálódott a halfogyasztás világába, próbálkozzon először a feldolgozott halakkal, a füstölt halakkal, a marinált, pácolt halakkal, tintahallal, rákkal, kardhallal, nyelvhallal, lazaccal, vagy pástétomokkal, halkrémekkel, halsalátákkal, rákkoktélokkal, mindaddig, míg meg nem szokja, szereti, ismeri a halak különleges tenger vagy folyó, vagy tavak vizét magába záró íz világot. Ha valaki nem horgász családba született, akkor javasolt, hogy kezdjen barátkozni olyanokkal, akik már láttak élő, frissen kifogott, meg egy napos, meg két napos, meg három napos halakat.

 

Milyen szempontokat vegyünk figyelembe halvásárlásnál?

Halat akkor vegyünk és együnk, ha szépnek, étvágygerjesztőnek, jó illatúnak, kívánatosnak tartjuk. A bizalmatlanul, kétségekkel választott és elfogyasztott étel a legtöbb esetben emésztetlenül és nem is a szokásos úton távozik szervezetünkből.Halat akkor vegyünk, ha tudjuk, hogy az megbízható forrásból származik, bizalomkeltő az is, aki a kezünkbe adja, elhisszük neki, hogy a hal friss, nem mosdatott, áztatott, preparált, gyorsan bomlásnak indult méregbomba.

 

Ha valaki idegenkedik a hal ízétől, ám mégis szeretné az étrendjébe illeszteni, hogyan kezdje a „barátkozást”?

Kóstoljon először hal szeleteket, filéket, gombócokat, fasírozottakat, halpogácsákat, steak-eket, de mindenképpen szálkátlan és kevésbé zsíros fajtákat. Kóstolja meg először a halászlé levét, majd kezdve a harcsával és fokozatosan a szálkátlanított pontyon keresztül találja meg útját az apró szálkákkal dúsan megrakott keszegig. Aztán kis idő kell csak ahhoz, hogy megszeresse a világ különböző részeinek kedvenc halleveseit, hal csodáit.

 

Melyek a legegyszerűbben elkészíthető halfajták?

Ha meglátjuk a piacon, vegyük meg a kecsegét, a csukát, pisztrángot, süllőt, a fogast, ezekkel nem kell vacakolni, körülményeskedni. Gyors tisztítást követően akár paprikás lisztbe mártva, akár vajjal meglocsolva, néhány perc alatt addig sütjük, főzzük, gőzöljük, pároljuk, míg elveszíti nyersességét, de még őrzi a nedvességet, a fajtára jellemző ízeket. De ha burgonya chipshez hasonló ropogós, felismerhetetlenné sütött halat kívánnánk készíteni, az nem éri meg az időt és fáradtságot. Összességében azonban nagyon is megéri elmerülni a halak ízes világában, már holnap érdemes megtennünk az első lépéseket a halakkal kapcsolatos idegenkedésünk leküzdése és egészségünk megőrzése érdekében. Legyünk készen új harmóniák megismerésére, idegen kultúrák és élmények befogadására!