Magyar név: Atlanti vagy Norvég lazac
Angol név: Atlantic / Norway salmon
Latin név: Salmo salar (Linnaeus, 1758)
Maximális mért tömeg: 46,8 kg
Átlagos tömeg: 3-8 kg
Maximális mért hossz: 1,5 m
Átlagos hossz: 0,4-0,7 m
Környezet: Édes- és sósvízi környezet 0-210 méter mélységig.
Előfordulása: Atlanti-óceán, Kanada, USA, Portugália, Oroszország, Finnország, Svédország, Norvégia, Új-Zéland,Chile, Dél-Argentína, Franciaország.
Leírása:
A lazac teste erősen megnyúlt, torpedó alakú. A feje kicsi, szája széles, benne apró fogak találhatók, a pikkelyei aprók és mélyen ülnek. A fiatalok színe eltérő, fekete és piros pöttyök egyaránt találhatók rajta, az idősebb példányokon csak fekete, testének alapszíne kékeszöldes ezüstös bevonatú csillogással. A szaporodási időszakban, amikor a sósvízből az édesvízbe vándorol, vagy visszatéréskor erőteljesen megváltozik a halak színe.Ilyenkor találkozhatunk vörös, barna, de akár még narancssárga színű egyedekkel is.
Biológiája:
A lazacok az édesvízben ívnak, ahova csapatosan vándorolnak. Az ikrások kiválasztják a legjobb áramlási viszonyokkal rendelkező folyószakaszokat, ahol 1-3 méter nagyságú ívógödröket készítenek. A nőstény ide rakja a nagy szemű (5-7 mm) ikráját, amit a hímek azonnal megtermékenyítenek. A kishalak a víz hőmérsékletétől függően 70-200 nap múlva kelnek ki. A fiatal példányok a kikelés után 1-3 évig maradnak az édesvízben, majd elindulnak a tengerbe. A tengerekben, óceánokban élnek még további 6-8 évet, amíg ivarérettek nem lesznek. Táplálékuk jellemzően garnélarák, rák, kishalak, tintahal, puhatestűek.
Kereskedelmi formája:
Előhűtött, nyers filé és szelet, előhűtött, egész tisztított hal fejjel, gyorsfagyasztott filé, szelet, füstölt filé, szelet.
Konyhatechnológia:
Sütve sütőben, grillen, roston, serpenyőben, párolva, gőzölve.
Ízmegállapítás:
Az atlanti lazac húsának színe feltűnően hasonlít az érett sárgabarack vagy narancs színére. A hús szerkezete nedves, olajban gazdag, omlós, minőségi és selymes. A halhús lemezes szerkezetű, szájba vétel után szétomlik, szinte szétdobálja az ízeket a mi teljes megelégedésünkre. A lazacfarmokon tenyésztett és nevelt lazacok húsának textúrája zsírosabb állagú.
Kalóriatartalom: 180 kcal/100 g
Zsírtartalom: 11 g/100 g
Omega-3: nagyon jó
ÉRDEKESSÉG
Az atlanti lazac iránti kereslet nagy a hal magas tápértéke, ízvilága, a magas fehérje- és az omega-3-tartalom miatt. A tengerek élővilágának megóvása érdekében évtizedekkel ezelőtt speciális halfarmokat, azaz lazactelepeket hoztak létre elsősorban Norvégia és Skócia vizeiben. A régi mesterséges tavakban történő tartással szemben, aminek fő problémája az volt, hogy a halak eliszaposodó tavakban éltek, napjainkra már korszerű tengeri ketrecekben, úszószigeteken nevelik őket. A módszer lényege az, hogy futballpályányi nagyságú ketreceket építenek, amelyeket hálókkal zárnak körül, itt takarmányozzák, mesterséges tápokon nevelik a lazacokat. A halak természetes környezetben, mégis szigorú takarmányozási, egészségügyi ellenőrzés alatt élnek. Amikor a lazacok elérik a megfelelő méretet, halfeldolgozó hajók.
Forrás:
Szabó Péter – Hoitsy György: Halak és halételek, Corvina könyvkiadó, 2011
