Magyar név: Kecsege
Angol név: Sterlet
Latin név: Acipenser ruthenus (Linné 1758)
Maximális mért tömeg: 10 kg
Átlagos tömeg: 1-3 kg
Maximális mért hossz: 1 m
Átlagos hossz: 0,4-0,6 m
Környezet: Édesvízi környezet.
Előfordulása: Közép- és Kelet-Európa folyói, valamint a Kaszpi-, az Azovi-, a Jeges-tengerbe torkolló folyók. Hazai vizeink közül a Dunában, Tiszában, Drávában, Kőrösben fordul elő.
Leírása:
Teste áramvonalas, kecses, feje megnyúlt ormányban végződik. Az orra alatt helyezkedik el négy szál bajusz, ami eléri az ajkait. Szája alsó szájállású, a fenékről való táplálkozáshoz alkalmazkodott. Hátán és oldalán jellegzetes vértsor található. Farokúszója részaránytalan, mint a cápáknak. Színe sötétbarna, szürke, az oldalán világosabb, a hasa vajsárga.
Biológiája:
A tokfélék családjába tartozó, áramlást kedvelő (reofi l) halfaj. Szívesen tartózkodik a folyók homokos, kavicsos aljzatú, gyors sodrású, hűvös, oxigéndús részein.Fő táplálékát a különféle rovarok vízben fejlődő lárvái alkotják (kérészek, tegzesek, szúnyogok), de elfogyasztja a csigákat, az alacsonyabb rendű rákokat is. Csapatosan ívik, rendszerint ugyanazon a folyószakaszon, 6-10 méter mélyen a köves aljzatra, április-májusban.
Kereskedelmi formája: Előhűtött, nyers egész hal, filé, szelet gyorsfagyasztott egész hal, filé, szelet, füstölt szelet és filé.
Konyhatechnológia: Sütve sütőben, serpenyőben sütve, grillezve, roston sütve, párolva, gőzölve, főzve.
Ízmegállapítás: Húsa kiváló, jellegzetes ízű, ízletes, szálkamentes, a vért alatt és a hasi részen sárga zsírdepó van.
Kalóriatartalom: nincs adat
Zsírtartalom: nincs adat
Omega-3: jó
ÉRDEKESSÉG
A kecsege az egyike a természetes vizeink gazdasági szempontból legértékesebb halfajainak, és jelentős mennyiséggel szerepel az üzemi halászatban, illetve a sporthorgászatban is. Egyre több gazdaság termeli intenzív telepeken, részben húsáért, részben ikrájáért, amiből kaviárt készítenek.
Forrás:
Szabó Péter – Hoitsy György: Halak és halételek, Corvina könyvkiadó, 2011
