Magyar név: Dévérkeszeg
Angol név: Carp bream / Common bream
Latin név: Ambramis brama (Linnaeus, 1758)
Maximális mért tömeg: 5,70 kg
Átlagos tömeg: 0,3-0,8 kg
Maximális mért hossz: 0,52 m
Átlagos hossz: 0,20-0,25 m
Környezet: Édesvízi környezet.
Előfordulása: Egész Európában általánosan elterjedt halfaj, viszont Skóciából, Írországból és a Skandináv-felsziget északi részéről teljesen hiányzik.
Leírása:
A dévérkeszeg feje a testéhez viszonyítva kicsi, az orra legömbölyített, a szája csúcsba nyíló, harmonikaszerűen kinyújtható. A homlokvonala ívelt, a nyakszirtjénél jellegzetes törés figyelhető meg, majd a hátvonala meredeken emelkedik. A hátúszója magas, jól fejlett, a farokúszó melyen bemetszett. A pikkelyek viszonylag nagyok, a színe a hátán ólomszürke, majdnem feketés. A test alapszíne fiatal korban világos ezüstszínű, a felnőtt egyedeknél aranyos árnyalat dominálhat.
Biológiája:
A gyorsabb folyású patakok, illetve az erősen elmocsarasodott területek kivételével Magyarország valamennyi élővízében megtalálható. Kedveli a nyáron felmelegedő, iszapos vagy finom homokkal borított aljzatot, a vízinövényekkel benőtt részeket. Táplálékát elsősorban alsóbbrendű rákok, vízi rovarok, apró csigák alkotják, de megeszi a gyenge növényi hajtásokat, magvakat, növényi törmeléket is. Áprilistól július elejéig csoportosan ívik.
Kereskedelmi formája: Előhűtött, nyers filé és szelet, előhűtött egész tisztított hal fejjel, gyorsfagyasztott filé, szelet, füstölt filé, szelet.
Konyhatechnológia: Sütve sütőben, grillen, roston, serpenyőben, párolva, gőzölve.
Ízmegállapítás: Tiszta ízű, szaftos, kicsit édeskés, bár szálkás hal, régen kisebb példányai halsütödék kedvelt halai voltak, a halászléalapon ízével sokat javít.
Kalóriatartalom: 77 kcal/100 g hal
Zsírtartalom: 0,7g/ 100 g hal
Omega-3: nincs adat
ÉRDEKESSÉG
Tömeges előfordulása miatt a dévérkeszeg természetes vizű halászatunk egyik legfontosabb hala. A halászok és a horgászok által évente kifogott mennyiség 2000-2500 tonnára becsülhető. A legnagyobb szerepe a balatoni üzemi halaszatban van, ahol évente 500-600 tonna dévérkeszeget emelnek ki. Vizeink dévérkeszeg-utánpótlása óriási százalékban származik a természetes szaporulatból. A dévérkeszegnek ívási időszakban jellegzetes nászkiütése van, amit dorozsmásnak hívunk.
Forrás:
Szabó Péter – Hoitsy György: Halak és halételek, Corvina könyvkiadó, 2011
