Magyar név: Compó
Angol név: Tench
Latin név: Tinca tinca (Linnaeus, 1758)
Maximális mért tömeg: 3,7 kg
Átlagos tömeg: 0,25-0,8 kg
Maximális mért hossz: 0,6 m
Átlagos hossz: 0,25-0,3 m
Környezet: Édesvízi környezet.
Előfordulása:
Európa és Szibéria vizeiben őshonos. Mint gazdaságilag jelentős halfajt telepítettek a világ sok országában, így előfordul már Ausztráliában, Új-Zélandon, Dél-Afrikában, Marokkóban, Indonéziában. Skóciából, Írországból és Skandináviából teljesen hiányzik.
Leírása:
A compó teste zömök, oldalról lapított, szája csúcsba nyíló, húsos ajka szegletében egy-egy apró bajusz található. Szeme viszonylag kicsi. Az úszói lekerekítettek, a farokúszó széle enyhén bemetszett, a többi domborúan ívelt. A testet nagyon apró pikkelyek borítják, amelyek erősen tapadnak. A színe sötétbarna, sötétzöld, de egészen fekete is lehet, a has fele aranysárgába hajlik.
Biológiája:
Tipikus állóvízi hal, különösen kedveli a növényzettel benőtt iszapos tavakat és holtágakat. Kisebb állóvizekben, pocsolyákban és mocsarakban is megtalálható, mivel az oxigénigénye rendkívül alacsony, és e sajátossága segíti abban, hogy a mostoha életkörülményekhez jól tudjon alkalmazkodni. Szeles spektrumú ökológiai tűrőképessége révén a hideg vizekhez is jól alkalmazkodik, tőlünk északabbra pisztrángokkal közösen tartják ketrecekben. Növekedése lassú, és bár súlya elérheti a 2-2,5 kg-ot is, átlagosan 0,5 kg alatt van. Táplálkozását tekintve mindenevő. Elsősorban a planktonok, fenéklakó állatok, növényi magvak és hajtások, bomló szerves anyagok alkotják étlapját.
Kereskedelmi formája:
Előhűtött, nyers egész hal, gyorsfagyasztott egész hal, előhűtött és gyorsfagyasztott szelet, filé.
Konyhatechnológia:
Sütőben, serpenyőben sütve, grillezve, roston sütve, párolva, gőzölve, főzve.
Ízmegállapítás:
Húsa ízletes, szaftos, de nem zsíros, húsának színe sötétvörös, megsütve sárgásbarna színű, főzve piszkosfehér, kiváló minőségű, a környezetének íze érződhet rajta, szálkás, vastag nyálkás bőre van.
Kalóriatartalom: nincs adat
Zsírtartalom: nincs adat
Omega-3: nincs adat
ÉRDEKESSÉG
A halgazdaságokban „tavak hamupipőkejenek” nevezik a halászok, mivel növekedése lassú, más halfajokkal polikultúrában tartani nem ajánlatos. Nyugat-Európában keresett halfaj, mind horgászvizekben, mind étkezésre. A természetben kajszibarack-virágzás idején kezd szaporodni. Akkor a halak a dúsnövényzetű kiöntéseket keresik fel, ahol több részletben adják le 200-300 ezer ikrájukat. A compó testet vastag nyálkaréteg fedi, aminek a betegségek kivédésében van nagy szerepe. A compó ritkán betegszik meg, a halászok vallják, hogy a velük együtt tartott más halak sem, ezért régen doktorhalnak is hívtak.
Forrás:
Szabó Péter – Hoitsy György: Halak és halételek, Corvina könyvkiadó, 2011
