Magyar név: Sebes pisztráng
Angol név: Brown trout
Latin név: Salmo trutta m. fario (Linnaeus, 1758)
Maximális mért tömeg: 6-7 kg
Átlagos tömeg: 0,25-35 kg
Maximális mért hossz: 0,5 m
Átlagos hossz: 0,25-0,35 m
Környezet: Édesvízi környezet.
Előfordulása:
Európa, Északnyugat-Ázsia és Afrika északi része. Betelepítették Észak-Amerika, Dél-Amerika, Japán, India, Ausztrália és Új-Zéland vizeibe is. Hazai elterjedése a hegyvidéki hidegebb, tiszta vizű patakokra szorítkozik. Hazai tenyésztését már csak a lillafüredi pisztrángtelep végzi.
Leírása:
Teste oldalról kissé lapított. A fej aránylag nagy, az orr tompa, a száj csúcsba nyíló, széles, az alsó és felső állkapcson erős ragadozófogak találhatók. A szájpadláson, valamint a nyelven is vannak fogak. Az alsó állkapocs az ikrások esetében lekerekített, míg a tejeseknél csúcsban végződő és ívási időszakban kampószerűen meghajlik, végén egy kis duzzanattal. Az úszói fejlettek, a mellúszók és a hasúszók megnyúltak. A farokúszó csaknem egyenes.
A hátúszó és a farokúszó között zsírúszó található. A hát leggyakrabban zöldesbarna, oldala aranyos csillogású, a has sárgásfehér. Egész testét pettyezettség díszíti. A pettyek színe a háti részen általában fekete, az oldalon piros. A pettyeket fehér gyűrű veszi körül.
Biológiája:
Ragadozó hal, inkább apróbb vízi élőlényekkel táplálkozik, de az idősebb példányok tápláléka kiegészül békákkal és kisebb halakkal. Tipikus élőhelyét a búvóhelyekben gazdag, tiszta, hűvös hegyi patakok képezik, bár rendkívüli alkalmazkodó képessége révén előfordulhat lassú mozgású vizekben és hidegvizű víztározókban is. Téli ívású hal, szaporodása novembertől januárig tart.
Kereskedelmi formája: Előhűtött, nyers egész hal, előhűtött filé, füstölt egész hal.
Konyhatechnológia: Sütve sütőben, grillen, roston, serpenyőben, párolva, gőzölve.
Ízmegállapítás:
Tiszta, semleges ízű, nincs benne „Y” szálka a természetes vizekből bekerülő példányok húsa lazacéra emlékeztető, narancsvörös színű.
Kalóriatartalom: 100-110 kcal/100 g
Zsírtartalom: 0,9-1,5 g/100 g
Omega- 3: 1-1,4 g/100 g
ÉRDEKESSÉG
Egyik hal se olyan változatos faunánkban, mint a sebes pisztráng, mind színezetében, mind növekedésében. Herman Ottó A magyar halászat könyve (1887) című munkájában egy egész oldalt szentel a pisztráng színezetének, és az sem véletlen, hogy a halak kaméleonjának nevezi, hiszen új környezetbe kerülve színezetét néhány másodperc alatt megváltoztatja, az új mederfenék színéhez alkalmazkodva. A sebes pisztráng egyik változata a tavi pisztráng, amely élelemgazdag vizekben gyorsan nő, évente 1-2 kilót. Nagyságát tekintve 40-80 centire nő meg, de elérheti a 130 centit is, tömegére nézve nem ritkák a 10-12 kilós egyedek, de 30 kilósról is vannak irodalmi adatok. Az egyetlen magyarországi adata vélhetőleg a Hámori tóból van: az 1900-as évek elején egy 14 kilós példányt fogtak. Lassú növekedése miatt a pisztrángnevelő telepek a közeli rokonát, a szivárványos pisztrángot tenyésztik inkább, de néha kereskedelmi forgalomba kerül.
Forrás:
Szabó Péter – Hoitsy György: Halak és halételek, Corvina könyvkiadó, 2011
